Szerződi jogi rendelkezések

SZERZŐI JOGI RENDELKEZÉSEK

Bevezető

Jelen írással szeretnénk segíteni, illetve tájékoztatást adni azoknak, akik az általunk készített és a weboldalunkon megjelenített képeinket szeretnék valamilyen módon felhasználni. A képek közlése csak és kizárólag a mi és az adott anyagokat megrendelő közös engedélyével, előzetes egyeztetés alapján lehetséges, a tartalmak tovább terjesztése szerzői engedély köteles. Oktatási célra a képeink felhasználása a hatályos szerzői jogi szabályozások betartásával szabadon lehetséges.

Ezek a feltételek vonatkoznak a közösségi média felületeken elhelyezett vagy tovább osztott képeinkre is.

De lássuk, hogy mik is ezek a szabályok, amelyek a szerző által megalkotott művek felhasználására vonatkoznak.

Szerzői jogi rendelkezések

A szerzői jogot az 1999. évi LXXVI. törvény védi.

„A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői jog és a kapcsolódó jogok széles körű, hatékony érvényesüléséről.” – tartalmazza a szerzői jogi törvény bevezető része.

E törvény alapján az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások – amely körbe a fényképek, térképek, rekonstrukciós alkotások is beletartoznak – szerzői jogi védelem alatt állnak, amely védelem az adott művet a megalkotásának a pillanatától automatikusan megilleti.

A törvény tételesen felsorolja azokat az alkotásokat, amelyeket a szerzői jogi védelem megillet.

Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:

az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű
a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is
a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás)
a fotóművészeti alkotás,
a térképmű és más térképészeti alkotás,
a műszaki létesítmény terve,
az iparművészeti alkotás és annak terve,
az ipari tervezőművészeti alkotás,
a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis (Szjt. 1§. 2. bek.)

A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. (Szjt. 1§. 3.bek)

A szerzői jog

A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van. (Szjt. 4§. 1-2. bek.)

A szerzői jog időtartama és tartalma

A szerzői jogi védelem a szerző életében és a halálától számított 70 éven át érvényes (Szjt. 31.§). A védelmi idő elteltét követően a mű közkinccsé válik, tehát azt bárki felhasználhatja engedély nélkül.

A szerzői jog két részből áll, ezek a személyhez fűződő jogok és a vagyoni jogok.

A vagyoni jogok alapján csak és kizárólag a szerző engedélye alapján lehetséges a mű egészének, vagy valamely részének bármilyen nemű felhasználása, amellyel kapcsolatban jogdíjigénnel élhet.

A felhasználás egy gyűjtő fogalom, a törvény taxatíve felsorolja, hogy mely tevékenységek tartoznak ebbe a körbe:

A mű felhasználásának minősül különösen:

a) a többszörözés (18-19. §),

b) a terjesztés (23. §),

c) a nyilvános előadás (24-25. §),

d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26-27. §),

e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése (28. §),

f) az átdolgozás (29. §),

g) a kiállítás (69. §). (Szjt. 17.§)

A fenti rendelkezések a digitális fényképekre is vonatkoznak, felhasználásukhoz szintén engedélyt kell beszerezni a készítőjétől.

A személyhez fűződő jogok tekintetében az alábbi jogok illetik meg a szerzőt:

a mű nyilvánosságra hozatalának a joga
a szerző névfeltüntetésének a joga
a mű egységének védelme.

Személyhez fűződő joga alapján a szerző jogosult dönteni művének nyilvánosságra hozataláról, a bármilyen nemű nyilvánosságra hozatal tehát szerzői engedélyhez kötött.

Egyebekben szintén a személyhez fűződő joga alapján a szerző nevét is fel kell tüntetni.

A szerzőt a mű egységének védelme is megilleti, azaz az engedélye nélkül nem módosítható, nem csonkítható meg, nem torzítható el a kép, vagy alkotás, amit készített.

Felhasználási engedély

Az alkotás felhasználásához felhasználási engedély szükséges, ennek formája egy szerződés.

Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.

A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény vagy más jogszabály az eltérést nem tiltja. (Szjt. 42.§ 1-2. bek)

A szerző természetesen saját belátása körében dönthet úgy, hogy nem kér a felhasználásért díjat.

Szabad felhasználás esetei

A szerzői jogi törvény IV. fejezete tartalmazza a művek szabad felhasználásának eseteit.

A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény rendelkezéseinek megfelelően.

A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra. (Szjt. 33§ 1-2. bek)

E törvény alkalmazásában a szabad felhasználás körébe esnek:

iskolai oktatás célját szolgáló felhasználás: olyan felhasználás, amely óvodai nevelésben, az általános iskolai, középfokú iskolai oktatásban, szakképző intézményben folyó szakmai oktatásban, az alapfokú művészeti iskolai oktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg;
kulturális örökségvédelmi intézmény: a nyilvánosan hozzáférhető könyvtár vagy muzeális intézmény, illetve levéltár, vagy közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívum;
oktatási intézmény: olyan köznevelési-, szakképző- és felsőoktatási intézmény, amely iskolai oktatás célját szolgáló felhasználást végez. (Szjt. 33/A§.)

A további részletszabályokat a szerzői jogról szóló törvény kimerítően tartalmazza.

A művek engedély nélkül történő felhasználása

A művek engedély nélkül történő felhasználása jogi következményeket vonhat maga után. Első körben a vita békés, peren kívüli megoldására kell törekedni. Ez esetben a szerző hivatalos levél formájában tájékoztatja a jogosulatlan felhasználót a felhasználás jogsértő voltáról, kéri a további felhasználás mellőzését, valamint megoldási javaslattal és, utalva a felhasználási szerződés kötésére, jogdíj igény megjelölésével.

Amennyiben ez nem vezet eredményre, akkor a szerző jogi útra tereli az ügyet és kéri a bíróságtól a jogsértés tényének bírósági megállapítását, továbbá kártérítésre tarthat igényt.

Eszébe jutott egy új projekt, amit szeretne megvalósítani? Keressen minket bizalommal! Alkossunk együtt valami maradandót!

Eszébe jutott egy új projekt, amit szeretne megvalósítani?
Keressen minket bizalommal! Alkossunk együtt valami maradandót!

Pazirik Kft.

Baranyavár utca 42.
7630 Pécs
Magyarország

Vegye fel velünk a kapcsolatot!
info@pazirik.hu

Kövessen minket a közösségi médiában!
facebook | youtube