Szabolcsi földvár

A Tisza folyó egyik kanyaralutában álló szabolcsi földvár ma Közép-Kelet Európa legépebben fennmaradt 11. századi erődítménye. Anonymus, a híres 12. századi krónikás szerint a névadó Szabolcs az Árpád-dinasztia tagjaként a honfoglalás egyik vezére volt, ám nem kizárt, hogy a monumentális erőd inkább első ispánjának nevét viseli. E háromszög alakú vár méreteiben ma is lenyűgöző. Legalább tíz méter magas falai építéséhez 300.000 köbméter földet és legalább 4000 köbméter fát használtak fel. A várárkon kívül kialakult egy elővár, és ennek középpontjában emelkedett az a nagy, háromhajós bazilika, melynek maradványait a mai református templom őrzi, így ma ez az ország legrégebbi álló szakrális építménye. Szent László király vezetésével itt tartották meg 1092. május 20-án a híres szabolcsi zsinatot, ahol megszületett Szent László III. törvénykönyve. Az elméleti rekonstrukciót Mordovin Maxim és Buzás Gergely szakértői munkája mentén készítettük el a szabolcsi önkormányzat megrendelésére.