Salgó vár
A Kacsics nemzetség tagjai Nógrád megyében számos várat emeltek a tatárjárás utáni évtizedekben. Ezek egyike a feltehetően 1300 körül, Tarjáni Miklós ispán által emelt Salgó. Miklós ispán Csák Máté udvari embere volt, de időben átpártolt Károly Róbert mellé, így családja Máté halála után is megőrizhette birtokait és várát, amely így tovább élt, és többször átépítették egészen a XVI. század végén bekövetkezett pusztulásáig. Salgó egy jellegzetes hegyi vár, melynek korai magja egy lakótoronyból és a hozzá kapcsolt keskeny udvarból állt. A kis- méretű vár egy keskeny sziklagerincre épült. A szerényebb birtokú ágakra szakadt nemzetség egészen 1460-ig a husziták megjelenésig közösen birtokolta az erődítményt, amelyet csak csekély számú őrsége lakott, urai a vár alatti településeken álló udvarházaikban éltek a békésebb időkben. A husziták elűzése után a vár a Szapolyai család birtokába került. Ebben az időben újra divatba jöttek a hegyi várak, és tulajdonosaik igyekeztek a kor igényeinek megfelelően lakhatóvá tenni őket. Ekkor az egykori udvar teljes területén keresztirányú osztófalak közbeiktatásával egy kétemeletes palotát építettek fel. A palota második emelete favázas szerkezetű lehetett. A palota elé egy kis félhold alakú előudvar épült a sziklalejtőre, amely a bejáratot és az udvaron létesített ciszternát védte. A mohácsi vész után, a nehezen megközelíthető, így jól védhető vár birtokosai számára egyre nagyobb értéket képviselt. A vár alatti lejtő adottságait követve csigavonalban kiépült az alsó vár, melynek falát középtájon egy patkó alakú toronnyal erősítették meg. Ekkor egy nagyobb ciszterna és egy alápincézett, fából vagy favázas szerkezettel épített ház is épült az alsó várban. Ekkor a Ráskay családé a vár, akik később egy nagyméretű emeletes reneszánsz palotát emeltettek az alsó várban. Az alsó várban a kapu mellett is épült egy favázas, földszintjén kőfalú ház, valamint ehhez kapcsolva egy befelé nyitott kaputorony. 1544-től Bebek Ferencé lett a vár, majd 1548-ban Derencsényi Farkas vásárolta meg. Ekkor már az egyre fejlettebbé váló ágyúk komoly veszélyt jelentettek az addig megközelíthetetlennek számító sziklafokra épült vár számára is, ezért a leginkább veszélyeztetett pontjára egy vastag falú, ötszögű ágyútornyot emeltek. Ám ez sem segített: 1554-ben a törökök elfoglalták. A tizenöt éves háború hadjáratai idején 1593-ban Salgót Prépostváry Bálint egri főkapitány hadjárata alatt a keresztény csapatok visszafoglalták a törököktől, ám az ostrom során a vár elpusztult. A rekonstrukciót Szőke Balázs szakértői munkája mentén készítettük el.