Kisnánai vár

Az I. Lajos és Zsigmond király uralma alatt a 14. század második és a 15. század első felének békés évtizedei alatt a földbirtokos nemességnek már nem voltak olyan fontosak a várak. Lakóhelyüket inkább a falvak központjában épült erődítetlen, de kényelmes, tágas udvarházakban alakították ki.

Ez a helyzet az 1440-es években gyökeresen megváltozott. Albert király halála után a nemesség két királyt is megkoronázott így belháború tört ki. A helyzetet súlyosbították északon a huszita rablók, délen a törökök betörései. E válságos időben aki tehette megerősítette udvarházát, vagy új várat épített magának. E korszak jellegzetes emléke Kisnána vára.A falu Árpád-kori plébániatemploma mellett 1325-ben Kompolti István nemesi udvarházat épített. Fia István és unokája László az 1420-as években gótikus stílusban újjáépítette a plébánia- templomot, majd az 1430-as években László öccse János egy új, emeletes, tornyos udvarházat emelt mellette. A huszita veszély miatt az épületegyüttest az 1440-es években először fapalánkkal körülvéve kastéllyá, majd kőfallal várrá alakította. János fiai fejezték be az építkezést a belső vár felépítésével. A Mátyás-korban átépítették a vár tornyait és lovagtermét, majd az 1520-as években a birtokot öröklő Guthi Ország család reneszánsz stílusban átépítette a palotát. 1543-ban a várban tartózkodó rablólovag, Móré László miatt a törökök megostromolták és lerombolták. A rekonstrukció elkészítése Szőke Balázs és Buzás Gergely szakértői támogatása mellett zajlott.