A visegrádi Királyi Palota díszudvarának I. Lajos-kori csorgókútja

A visegrádi királyi palota Zsigmond-király korában kiépült vízvezeték rendszere és az ehhez kapcsolódó számos díszkút egyedülálló emlékegyüttes. A Zsigmond-korból összesen négy díszkútról van tudomásunk. A középkori szabadon álló csorgókutak három fő típusra oszthatóak: medencés, tálas, illetve medencével és tállal egyaránt rendelkező kutakra. Ezek a típusok mind antik eredetűek. A visegrádi kút a tálas típusba tartozik. Alapozásában használt téglák mérete megegyezik a királyi palota Zsigmond-kori tégláinak méretével. A kút ellátását minden bizonnyal csak a palota vízvezetéke biztosíthatta, bár a kút és a vízvezeték közvetlen összeköttetése elpusztult. Egy numizmatikai felfedezés nyomán bebizonyosodott, hogy az az építési periódus, amelyhez a palota kútjai, többek között a kerti kút is köthető, nem a XIV. század utolsó negyedére, hanem az 1350-es évek második és az 1360-as évek első felére tehető. A kút rekonstrukciós modelljét Buzás Gergely szakmai vezetésével készítettük el, majd 3D nyomtatással és rengeteg kézimunkával jött létre a festett makett, ami a visegrádi Salamon toronyban tekinthető meg.