A gyulai Almásy-kastély konyhája
„Hétköznapok és Ünnepek az alföldi kastélyokban – A gyulai Almásy-kastély évszázadai”
A Magyar Királyság szívében, a Fehér-Körös partján fekvő Gyula városába érkezett utazót már közel három évszázaddal ezelőtt is mesebeli környezet fogadta: a középkori vár és a szomszédságában épült kastély festői parkjával és az őket körülvevő vizek által képezett szigeterőddel nemcsak a dúsgazdagokat, királyokat s grófokat ragadta magával! Az első igazi tálentum, aki a vármegye főispánjaként maradandót alkotott, az maga a török hódoltság utáni első földesúr, Harruckern János György, aki az elavult középkori vár területén földszintes, téglalap alaprajzú, magas tetejű kényelmes lakóházat építtetett, melyet a birtokaira tett látogatásaikor lakott. Húsz évvel később, 1740 körül épült fel a mai kastély főszárnyának középső része. 1766 körül Harruckern Ferenc megrendelésére a kor stílusában tündöklő, tekintélyparancsoló kastély született meg. A rezidenciát földszintes oldalszárnyakkal bővítették ki, magasságát megemelték, pompás belső kialakítást kapott. Az uradalmat megörökölt Wenckheim család megmagasította a kastély homlokzatait, amelyet klasszicizáló késő barokk díszítőelemekkel látott el. Egy rövid szárnyrész közbeiktatásával ő köthette össze a főépületet is a török kori kaputoronnyal, amelynek mintájára a rezidencia keleti oldalán egy újabb tornyot emelt. A kastély Wenckheim József és neje ideje alatt élte hosszú virágkorát. Az ő haláluk után tíz éves álomba szunnyadt az épület, mígnem 1902-re az örökösök révén ismét gyerekzsivajjal telt meg a grófi rezidencia. Almásy Dénes feleségével és hat gyermekével élte itt az arisztokraták nem mindennapi életét. A népes család igényeit kielégítve historizáló, neobarokk stílusú bővítménnyel egészítették ki a kastélyt, az emelet két végén négy-négy szobával toldva azt meg. A rezidenciát az 1930-as évek elején lelakatolták, és a család a mellékszárnyból kialakított „kiskastélyba” költözött. Almásy Dénes 1940-es halála után a kastély fényes története is véget ért. A háború idején a kastély lakatját ismeretlenek feltörték, és az épületet kifosztották. A kastély később állami tulajdonba került, előbb szakképző iskola, majd csecsemőotthon működött benne. Hányattatott sorsa végérvényesen 2014–15-ben ért véget, miután a sikeres EU-s turisztikai vonzerő-fejlesztési pályázat keretében újjászületett a főúri rezidencia.
A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont számára készítettük el a kastélyban feltárt konyha 3 történeti korszakát bemutató interaktív gömbpanoráma alkalmazáshoz szükséges elméleti rekonstrukciós képeket.