Vasvári domonkos templom és kolostor

A domonkosokat IV. Béla király telepítette le Vasváron a hagyomány szerint, átengedve saját kastélyát a rend céljaira. Ami biztos, hogy a XIII. század közepe felé már minden kétséget kizáróan állt a kolostor, a 14. század eleje óta pedig kimutatható, hogy IV. Bélát tartották a kolostor első donátorának.
Legkorábbi hiteles említése 1254-ből maradt fenn, de elképzelhető, hogy már a tatárjárás előtt megjelentek a domonkosok a városban.

A vasvári kolostor hazánk legrégebbi, ma is álló domonkos kolostora. Az épületegyüttes egy, a maival megegyező méretű templomból és egy kapcsolódó L-alakú, egyemeletes kolostorépületből állt. A kolostor egészen a XVI. század közepéig működött. Miután a török veszély miatt elhagyták a szerzetesek, a Gersei Pető család és rokonsága kezére került. Eztán az épületet többször is használták katonai célokra. A XVII. század derekán, amikor Ákosházi Sárkány János egerszegi főkapitány birtokában volt, jelentős megerődítésre került. Ekkor épült a délnyugati sarkon álló torony, melyet építtetőjéről Sárkány-toronynak hívnak. A várkastélyként használt épület az 1664. évi török hadjárat idején jelentős károkat szenvedett. Vasváron kötötték meg az 1663/64-es török háborút lezáró nevezetes békét a szentgotthárdi csatát követően. Már romos állapotban jutott az épület Széchényi György érsek birtokába, aki aztán 1684-ben visszaadta a kolostort az újjászerveződő domonkos rendnek. A török kori rekonstrukcióját az épületnek Szőke Balázs szakmai útmutatásai alapján készítettük a Vasváron megtekinthető szentgotthárdi csatát bemutató animációs filmhez.
A török kori rekonstrukcióját az épületnek Szőke Balázs és Zágorhidi Czigány Balázs szakmai útmutatásai alapján készítettük a Vasváron megtekinthető szentgotthárdi csatát bemutató animációs filmhez.