Szigliget Óvár

A „Királyné szoknyáján” elterülő épületről keveset tudunk, a jelenlegi ismereteink szerint egy 15,4 x 28,8 méteres téglalap alakú épület, melyhez délről a Balaton felőli oldalon egy ötszögletű torony, északról pedig egy 5,4 x 8 méter alapterületű négyszögletes torony csatlakozik. 2 méter vastag falai alapján egy 2 emeletes épületről van szó, belső tereinek elosztása a pilléralapokból megsaccolhatóak. Leletek a 15. század előttről nem kerültek elő, az elszenesedett padlóból látható, hogy leégett, mikor elpusztult. Buzás Gergely szerint egy 2 emeletes udvarházról van szó, amely bár nincs a Kornis-kastély (Szentbenedek) főúri pompájához illő nyílászárókkal tarkítva, de mégis nagyon hasonló épület lehetett, egy sor lőréssel megspékelve a legfelső szinten, mint a beregszentmiklósi kastély esetében. Az épületet egyértelműen nem ábrázolják sehol, bár Mathias Zündt térképén (amely sok vár tekintetében hitelesnek mondható) szerepel egy épület a szigligeti vár és a Balatonpart között, ami gyaníthatóan ezt az épületet ábrázolja. Bocskay hajdúi 1606 körül Fonyód és Kiskomárom várát megszállták, Keszthely vidékét Bocskayék ellen Festetics Pál tihanyi várkapitány és Bakats Sándor, a szigligeti öbölben állomásozó csajkás hajóhadnak kapitánya sikerrel védelmezték. Egyes feltételezések szerint a sajkások állomáshelye az Óvár volt. A szigligeti vár kapitánya Tóti Lengyel Gáspár 1647-ben írt levelében a balatoni sajkás flottilla számára kér munkaerőt, hogy a nádasban a kiktőhöz vezető utat kivágják. A levelében említi hogy a hadi kikötőhöz “az azután lévő kastélkát saját költségemen is megcsináltatom hazánk oltalmára.” Ez az Óvár lehetett, mert jól rálátni a feltételezett kikötőhelyre, ami viszont a szigligeti várból nem látható. Illetve kb pont 1,5 km-re van a kikötőtől. Ezen információk alapján Buzás Gergely közreműködésével alkottuk meg az Óvár elméleti rekonstrukciós modelljét a szigligeti várkiállításban megtekinthető filmhez.