Zirci ciszterci apátság

A Zirci Ciszterci Apátság a ciszterci rend magyarországi központja Zircen. A Bakonyi erdőben, jórészt lakatlan területen alapított ciszterci kolostort a rend nagy hazai pártfogója, III. Béla király (1182) Franciaország legnagyobb ciszterci apátsága, a champagne-i Clairvaux-i apátság filiájaként alapította, és az első szerzetesek is onnan érkeztek. A templom a rend előírásai szerint Szűz Mária tiszteletére lett felszentelve. A török fenyegetés jelentette a birtokokkal gazdagon ellátott kolostor tragédiáját. A törököktől rettegő szerzetesek 1538 körül hagyták el a kolostort, amelyet Veszprém török kézre kerülése (1552) után dúltak fel a törökök. 1629-ben kapott megbízást a lilienfeldi kolostor apátja, hogy készítse elő a rend Magyarországra való visszatérését. A török kiűzése után több mint száz év telt el, míg ismét megtelepedtek az első szerzetesek Zircen (1726). A XVIII. század folyamán a zirci apátság újjáépítését és az apátság elhagyott birtokainak újratelepítését a heinrichaui apátság irányításával végezték. A század közepéig felépült az új templom és kolostor. A középkori épületeket szinte nyomtalanul elbontották. 1810-ben a porosz kormány feloszlatta a sziléziai apátságot, majd miután az utolsó heinrichaui apát 1814-ben meghalt, a zirci apátság önállóvá vált. Ettől kezdve Zirc lett a magyarországi ciszterci rend központja. Rekonstrukcióink az épületegyüttes több korszakát is érintik.

Szakértő: Szőke Balázs