Mohosvár

A 11-12. században még főleg a királyok építettek várakat Magyarországon. A 13. században azonban megerősödött a feudális földbirtokos réteg is, akik vagyonuk és családjuk védelmére szintén erősségeket emeltek. IV. Béla a tatárjárás után kifejezetten támogatta ezen törekvéseiket, hogy az ország eredményesebben tudjon ellenállni egy újabb mongol támadásnak. A 13. század végére aztán a nagybirtokos bárók olyan nagy hatalomra tettek szert, éppen a kor haditechnikájával szinte bevehetetlennek számító váraik révén, hogy még a királlyal is eredményesen szembe tudtak szállni. E várak tipikus példája az észak-magyországi Mohosvár. A várat a tatárjárás után a Gut-Keled nemzetség tagjai építették egy nehezen megközelíthető magas hegycsúcsra. A kicsiny erődítményt ovális alaprajzú kőfal övezte, amelyet egy négyzetes torony erősített. Az udvar közepén magas, karcsú, kerek öregtorony emelkedett. A várfalak mentén faházak és műhelyek álltak. A várat kívülről palánkfal és árok is védte. A tartományurak hatalmának letörése során a 14. század elején a várat megostromolták és az ostrom során elpusztult. Romjait a XV. század közepén egyszer a husziták és egy helyi rablólovag újjáépítette és egy ideig rablófészeknek használta.

A rekonstrukció szakmai előkészítését Pusztai Tamás készítette.